Uwe G. Kranz
Az előadás a kisgyermekkori szexuális nevelést a gyermekek ellen irányuló szexuális erőszak kontextusába helyezi. Bemutatja a bűnözési jelenségek megjelenési formáit (gyermekelhanyagolás, gyermekbántalmazás, gyermekmolesztálás, gyermekkereskedelem és gyermekgyilkosság), valamint ismerteti az elmúlt évek valós fejleményeit kriminalisztikai és bűnpolitikai szempontból.
A pedokriminális területen tapasztalható szélsőséges fejlődés – különösen a gyermekek elleni szexuális erőszakról készült visszaélést ábrázoló képek/filmek (CSAM: Child Sexual Abuse Material) előállítása és terjesztése – éles ellentétben áll az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével, az EU-irányelvekkel és más nemzetközi irányelvekkel (pl. WeProtect), amelyek látszólag mind a gyermekek szexuális visszaéléstől való védelmét szolgálják.
A WHO által propagált, valamint az EU és a német szövetségi kormány által is támogatott kisgyermekkori szexuális nevelés (UNICEF: „A pornográfia boldoggá teszi a gyerekeket?”) egy rendkívül megkérdőjelezhető „tudományos” és ideológiai – név szerint baloldali-zöld – bűnpolitikai alapon nyugszik, amely a pedokriminális cselekmények dekriminalizálását irányozza elő, és azt kívánja elérni, hogy az erőszakmentes szexuális kapcsolat a szülők és gyermekek között ne legyen büntethető.
Ehhez más eszközöket is államilag engedélyeznek vagy eltűrnek (pl. „Original Play”, drag-olvasások és drag-rendezvények, béranyaság). Ide tartoznak jogpolitikai beavatkozások is, mint például az új önrendelkezési törvény (SBGG), amelyet a kritikusok „öncsonkítási törvényként” bélyegeznek meg, továbbá annak kísérlete, hogy a gyermek szexuális önrendelkezését a gyermekjogok részeként az alkotmányba emeljék, vagy az állam túlterjeszkedése a gyermekek állami gondozásba vételében – állítólag a gyermek jólétének biztosítása érdekében.
Mindez az állam alapegysége, a család szétbomlasztását szolgálja.
A kisgyermekkori szexuális nevelés csupán egy eszköz arra, hogy veszélyeztesse a gyermekek kapcsolatteremtő képességét és egészséges pszichés fejlődését, csorbítsa a szülői jogokat, lerombolja a családot és átalakítsa az államrend működését.
Der Vortrag stellt die frühkindliche Sexualerziehung in den Kontext zur sexualisierter Gewalt gegen Kinder. Er schildert die Erscheinungsformen der Kriminalitätsphänomene (Kindervernachlässigung, Kindesmisshandlung, Kindesmißbrauchs, Kinderhandel und Kindsmord) und stellt die realen Entwicklungen der letzten Jahre aus kriminalistischer und kriminalpolitischer Sicht dar. Die extreme Entwicklung im pädokriminellen Bereich, insbesondere der Produktion und dem Vertrieb von Mißbrauchsabbildungen /-filmen sexueller Gewalt gegen Kinder (CSAM: Child Secual Abuse Material) steht in krassem Widerspruch zur UN-Kinderrechtskkonvention, zu EU-Richtlinien und anderen internationalen Guidelines (z.B. WeProtect), die scheinbar alle dem Schutz des Kindes vor sexuellem Mißbrauchdienen.
Die von der WHO propagierte und auch von der EU und der deutschen Bundesregierung unterstützte frühkindliche Sexualerziehung (UNICEF: Pornografie macht Kinder glücklich?) basiert auf einer höchst fragwürdigen "wissenschaftlichen" und ideologischen, namentlich links-grünen kriminalpolitischer Basis, die die Entkriminalisierungt der Pädokriminalität vorsieht und den gewaltfreien Sexualverkehr zwischen Eltern und Kindern straffrei stellen will. Dafür werden andere Instrumente (z.B. Original Play, Draglesungen und Dragveranstaltungen, Leihmutterschaften) staatlich zugelassen oder geduldet. Dazu zählen auch rechtspolitische Interventionen wie das neue Selbstbestimmungsgesetz (SBGG), das Kritiker als "Selbstverstümmelungsgesetz" ächten, der Versuch, die sexuelle Selbstbestimmung des Kindes als Teil der Kinderrechte im Grundgesetz zu verankern oder die Übergriffigkeit des Staates bei der Inobhutnahme, angeblich zur Sicherung des Kindswohls.
Dies alles dient der Dekonstruktion der Keimzelle des Staates, der Familie.
Die frühkindliche Sexualerziehung ist nur ein Intrument dafür, die Beziehungsfähigkeit und die gesunde psychische Entwicklung der Kinder zu gefährden, die Elternrechte zu schmälern, die Familie zu zerstören, das Staatswesen umzubauen.