Fél évszázada a homeosztázis fenntartásáért még a vegetatív idegrendszert tartottuk a legfőbb mozgatónak. Ez gondoskodott arról, hogy a változó körülményekhez adaptálódjék a szervezetünk.

Ugyanekkor már folyamatban voltak azok a kutatások, melyek során felfedezték az endokannabinoidokat, ezek receptorait és a termelő és lebontó enzimjeiket.

Mindezzel párhuzamosan a mikrobiom fogalma is megszületett, felfedezvén, hogy a szervezetünkben a sejtjeink számát meghaladó mikróba él velünk biocönózisban és jelentős szerepük van az életfunkcióink szabályozásában is.

Nem utolsósorban, a korábban már felfedezett ATP termelő folyamat részletei is kiteljesedtek.

Egyre több bizonyíték gyűlt össze ara vonatkozóan, hogy a vegetatív idegrendszerünket is vezérli egy hierarchikusan magasabbrendű mechanizmus, ami nem köthető bizonyos szervekhez, funkciókhoz, hanem kell lennie egy, az egész szervezetet behálózó rendszernek.

A sok bizonyíték által egy új kifejezés terjedt el, nevezetesen az, hogy az endokannabinoidok egy omikus rendszert képeznek, ezért az új elnevezés az endokannabinoidom lett. A molekuláris összetételt ismerve az endokannabinoidom egy nagyobb csoport része, nevezetesen a lipidomé, ami a legősibb homeosztázist szabályozó rendszer.

A párhuzamos kutatások a mikróbák szerepéről is megváltoztatták az elképzeléseinket, és mára a mikrobiomot egy autonóm intelligencia szerves részeként is ismerjük, aminek jelentős szerepe van a homeosztázis szabályozásában.

Az energiát mindehhez a mitokondriumok biztosítják. Az összefonódások ismeretében megalapozott az a feltevés, hogy a mitokondriumok is az autonóm intelligencia részei, és célszerű mitkondriomként elnevezni a mitokondriumok összességét.

Az új paradigma szerint ez az autonóm intelligencia a homeosztázist vezérlő mester rendszer, melynek része az endokannabinoidom, a mikrobiom és a mitokondriom. Ők együttesen szabályozzák a vegetatív idegrendszert is.