A COVID-19 fertőzések elmúlt hulláma, de különösen a társadalom túlnyomó többségének, köztük a gyermekeknek és a terhes nőknek a mod-mRNS-sel történő génterápiás kezelése számos változást indított el a funkcionális rendszerekben. Erős a gyanú, hogy a különböző mod-mRNS tételek különböző hatásokat váltottak ki. Jelenleg sem e hatások mértékét, sem időtartamát nem lehet megbecsülni. Az ismertté vált fontos súlyos következményeket ismertetjük, és bemutatjuk a jelenleg lehetséges komplementer gyógyászati módszerekkel történő kezelési lehetőségeket.

A véralvadási rendszerrel való kölcsönhatásokat már korán felismerték. A mechanizmusok sokrétűek. Többek között leírták az endothel összetételének zavarát, a sejtek adhézióját, az endothel elektronegativitásának elvesztését és a trombociták monocitákhoz való tapadását. A tumor növekedési faktor (TGF-ß) és a vaszkuláris endotél növekedési faktor (VGEF) olyan angiogenezis faktorok, amelyek szintén szerepet játszanak a PostVac myocarditis kiváltásában. Ugyanakkor a tumorok is használják őket az áttétképzés promótereként. Azokat a betegeket, akiknél e citokinek szintje megemelkedik, speciális klinikai megfigyelésnek vetjük alá a csoportunkban.

Különösen a tüneteket mutató PostVac betegeknél előfordulhat a T helper 1-es (TH1) sejtek aktivitásának teljes elvesztése, és már nem képesek az IFN-y és/vagy IL-2 expressziójára. Az immunfunkció ezen elvesztését súlyosbítja az inate immunrendszer makrofág 1 (M1) gátlása. Ezzel szemben a vizsgált betegek többségénél kimutatható a makrofágok 2 (M2) és a T-helper sejtek 2 (TH2) szokatlan aktivációja, az IL-4 és IL-10 egyértelmű expressziójával. A meghatározott citokinprofilok arra utalnak, hogy a B2 sejtek a B effektorsejtek között is dominálnak. Ezek az eltolódások magyarázzák az autoimmun folyamatok fokozódását is. Ha a védekezési reakciók valamennyi releváns immunsejtjének aktivitása gátolt, akkor oltással szerzett immunhiányos szindrómáról (Vaccine-Acquired Immune Deficiency Syndrome, VAIDS) beszélünk. A korrekciós immunmoduláció jelenleg nagy kihívást jelent az immunműködés változásainak különböző jellegzetességei miatt, és valószínűleg ez a jövőben is így marad. Kérdéses, hogy az efféle vakcinák vagy génterápiás egyáltalán hasznosak lesznek-e egy ilyen összetett és változó populációban. Az ilyen intézkedések előtt minden egyes személy immunstátuszát fel kellene mérni, nemtől és életkortól függetlenül.